Page 15 - szempont_sept2019
P. 15

Abigélen túl is



               tovább mesélnek




               Szabó  Magda  1917.  október  5-én   szakos tanári és bölcsészdoktori dip-  Az  irodalom  szinte  minden  te-
               született  Debrecenben,  2007.  no-  lomát. Ugyanebben az évben kezdett   rületén kipróbálta tehetségét, in-
               vember 19-én hunyt el Kerepesen,   el tanítani is: két évig szülővárosában,   dulásakor verseskötetekkel jelent-
               könyvein generációk nőttek fel.    majd három évig Hódmezővásárhe-     kezett, később regényeivel vált hí-
                  Érettségi vizsgáját 1935-ben tette   lyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és   ressé, s színpadi művei is sikereket
               le Debrecenben, 1940-ben a debrece-  Közoktatásügyi Minisztérium munka-  arattak.
               ni egyetemen szerzett latin–magyar   társa 1949-ben történt elbocsátásáig.  1947-ben házasságot kötött Szo-
                                                                                      botka Tibor (1913–1982) íróval. En-
                                                                                      nek emlékeit Megmaradt Szobot-
                                                                                      kának (1983) című könyvében írja
                                                                                      meg. Ebben az időszakban írja meg
                                                                                      első versesköteteit, majd 1949-től
                                                                                      a kényszerű hallgatás időszaka kö-
                                                                                      vetkezik:  1958-ig  nem  publikál-
                                                                                      hat, az ebben az időszakban alko-
                                                                                      tott műveit csak később adják ki.
                                                                                      Ekkortól datálható áttérése a re-
                                                                                      gényírásra.
                                                                                        Az 1958-as Freskó és az 1959-ben
                                                                                      megjelent Az őz című regényei hoz-
                                                                                      zák meg számára a szélesebb körű
                                                                                      ismertséget. 1959-től szabadfoglal-
                                                                                      kozású író. Sorra követik egymást
                                                                                      művei,  melyekben  a  lélektani  re-
                                                                                      gények hagyományait is hasznosít-
                                                                                      va formálja meg jellegzetes alakjait.
                                                                                      Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút
                                                                                      (1970), valamint a Régimódi törté-
                                                                                      net (1971), melyekből nemcsak az
                                                                                      alkotásban  szemléletét  formáló
                                                                                      gyermekkori hatásokról kaphatunk
                                                                                      képet, hanem érzékletesen, kordo-
                                                                                      kumentumként is hitelesen számol
                                                                                      be a korabeli Debrecen múltjáról és
                                                                                      mindennapjairól is.
                                                                                        1985-től öt éven át a Tiszántú-
                                                                                      li  Református  Egyházkerület  fő-
                                                                                      gondnoka és zsinati világi alelnöke.
                                                                                      1993-ban a Debreceni Református
                                                                                      Teológiai Akadémia díszdoktorává,
                                                                                      2001-ben a Miskolci Egyetem tisz-
                                                                                      teletbeli doktorává avatták. 2003-
                                                                                      ban elnyerte a Femina francia iro-
                                                                                      dalmi díjat Az ajtó című regényért.
                                                                                      Az Európai Tudományos Akadémia
                                                                                      és a Széchenyi Irodalmi és Művésze-
                                                                                      ti Akadémia tagja volt, Debrecen vá-
                                                                                      rosának díszpolgára.




                                                                                                      SZEMPONT     15
   10   11   12   13   14   15   16