Page 6 - szempont_sept2019
P. 6

A vértanúkra emlékezünk






               Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án    bűntettében marasztalták el. Mind-

               végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári   azonáltal az ítéletek már a tárgyalás

               hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Azóta a forrada-   előtt elkészültek.
               lom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapjaként emlékezünk ok-       A hadbíróságot Karl Ernst törzs-

               tóber 6-ra.                                                            hadbíró vezette, az ítéleteket Juli-
                                                                                      us Jacob von Haynau – akit katonái


               Bár az Aradon kivégzett honvédtisz-  törvénytelennek  minősítette  Kos-  csak Einhau-nak (bökő) hívtak – mint



               tek száma tizenhat, a nemzeti em-  suth  és  társai  ténykedését,  az  or-  Magyarország teljhatalmú kormány-
               lékezet mégis elsősorban az ezen a   szágot a haditörvények alá helyezte   zója erősítette meg. Valamennyi tá-


               napon kivégzett tizenhárom tisztet   és Jellasicsot nevezte ki teljhatalmú   bornokot kötél általi halálra ítélték,


               tartja számon. Az aradi vértanúk a   királyi biztossá. A haditörvényszék   annak ellenére, hogy például Des-

               szabadságharc kezdetén aktív vagy   „rugalmasan” kezelte ezt a határna-  sewffynek szabad elvonulást ígér-





               kilépett császári tisztek voltak, a sza-  pot: a Délvidéken szolgáló tiszteknél   tek a fegyverletétele előtt. Haynau
               badságharc végén a honvéd hadse-   1848. október 10-étől számították   a hadbíróság felterjesztése alapján

               regben közülük egy altábornagyi, ti-  azt az időpontot, amikortól fegyve-  négy halálra ítélt büntetését külön-

               zenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi   res lázadásban való részvétellel vá-  leges kegyelemből a tisztekhez mél-

               rangot viselt. Az 1848–49-es szabad-  dolták őket. A feldunai hadseregben   tó golyó- és lőpor általi halálra vál-


               ságharcban játszott szerepük miat-  szolgálóknál Windisch-Grätz október   toztatta. Kiss Ernő altábornagy azért

               ti megtorlással az osztrákok példát   17-ei felszólítását, illetve az október  részesült e „kegyelemben”, mert a

               akartak statuálni.                 30-i schwechati csatát tekintették ki-  szabadságharc alatt ténylegesen so-


                  A magyar honvédsereg a Világos   indulási időpontnak.               ha nem harcolt a császári haderő el-

               közelében levő szőlősi mezőn tette le   A  második  dátum  1849.  április   len. Dessewffy Arisztid és Lázár Vil-


               a fegyvert az orosz csapatok előtt: a   14., a magyar függetlenség kimon-  mos a császári csapatok előtt tette



               nemzet, szabadságvágya ellenére két   dásának és a Habsburg-Lotharingiai   le a fegyvert, Schweidel József pedig
               nagyhatalom fegyveres erőivel szem-  uralkodóház trónfosztásának napja   csak a Schwechati csatában harcolt



               ben már nem tudott tovább harcol-  volt. Azok a tisztek, akik ezt köve-  a császári haderő ellen, a további-
               ni. A 30 magyar tábornok közül 15   tően  szolgáltak,  felségsértés  bűn-  akban adminisztratív beosztásokban


               került a szövetségesek kezére. Közü-  tettében  voltak  elmarasztalhatók.   szolgált, illetve Pest városparancsno-


               lük Görgei és a Pétervárad feladá-  A bíróság itt is engedett némi „türel-  kaként alkalma volt jó kapcsolatot



               sáért amnesztiában részesített Kiss   mi időt”. Gáspár Andrást, aki 1849.   kiépíteni a hadifogoly osztrák tisz-
               Pál kerülte el a hadbírósági eljárást.   április 24-én köszönt le a hadtest-  tekkel.
               Két tábornok, Gaál Miklós és Pikéty   parancsnokságról és kért betegsza-

               Gusztáv csak hetekkel később jutott   badságot, csupán fegyveres lázadás                          (kor)
               a császári és királyi hatóságok kezére.
                  A  szabadságharcban  résztve-
               vők elleni megtorlás gondolata már
               1848 novembere óta foglalkoztatta

               az osztrák hatóságokat. Az uralkodó
               és Alfred zu Windisch-Grätz tábor-
               nagy, a császári és királyi hadsereg
               fővezére által kiadott kiáltványok és

               rendeletek azonban főleg a magyar

               politikai vezetést, az Országos Hon-

               védelmi Bizottmány és az országgyű-

               lés tagjait fenyegették súlyos retor-
               ziókkal.
                  A vádlottaknál két határnapot vet-

               tek figyelembe. Egyrészt 1848. ok-

               tóber 3-át, tehát annak a királyi ma-
               nifesztumnak a kibocsátását, amely

               feloszlatta a magyar országgyűlést,
               6   SZEMPONT
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11