Page 6 - szempont_sept2019

A vértanúkra emlékezünk

Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án bűntettében marasztalták el. Mind-

végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári azonáltal az ítéletek már a tárgyalás

hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Azóta a forrada- előtt elkészültek.
lom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapjaként emlékezünk ok- A hadbíróságot Karl Ernst törzs-

tóber 6-ra. hadbíró vezette, az ítéleteket Juli-
us Jacob von Haynau – akit katonái

Bár az Aradon kivégzett honvédtisz- törvénytelennek minősítette Kos- csak Einhau-nak (bökő) hívtak – mint

tek száma tizenhat, a nemzeti em- suth és társai ténykedését, az or- Magyarország teljhatalmú kormány-
lékezet mégis elsősorban az ezen a szágot a haditörvények alá helyezte zója erősítette meg. Valamennyi tá-

napon kivégzett tizenhárom tisztet és Jellasicsot nevezte ki teljhatalmú bornokot kötél általi halálra ítélték,

tartja számon. Az aradi vértanúk a királyi biztossá. A haditörvényszék annak ellenére, hogy például Des-

szabadságharc kezdetén aktív vagy „rugalmasan” kezelte ezt a határna- sewffynek szabad elvonulást ígér-

kilépett császári tisztek voltak, a sza- pot: a Délvidéken szolgáló tiszteknél tek a fegyverletétele előtt. Haynau
badságharc végén a honvéd hadse- 1848. október 10-étől számították a hadbíróság felterjesztése alapján

regben közülük egy altábornagyi, ti- azt az időpontot, amikortól fegyve- négy halálra ítélt büntetését külön-

zenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi res lázadásban való részvétellel vá- leges kegyelemből a tisztekhez mél-

rangot viselt. Az 1848–49-es szabad- dolták őket. A feldunai hadseregben tó golyó- és lőpor általi halálra vál-

ságharcban játszott szerepük miat- szolgálóknál Windisch-Grätz október toztatta. Kiss Ernő altábornagy azért

ti megtorlással az osztrákok példát 17-ei felszólítását, illetve az október részesült e „kegyelemben”, mert a

akartak statuálni. 30-i schwechati csatát tekintették ki- szabadságharc alatt ténylegesen so-

A magyar honvédsereg a Világos indulási időpontnak. ha nem harcolt a császári haderő el-

közelében levő szőlősi mezőn tette le A második dátum 1849. április len. Dessewffy Arisztid és Lázár Vil-

a fegyvert az orosz csapatok előtt: a 14., a magyar függetlenség kimon- mos a császári csapatok előtt tette

nemzet, szabadságvágya ellenére két dásának és a Habsburg-Lotharingiai le a fegyvert, Schweidel József pedig
nagyhatalom fegyveres erőivel szem- uralkodóház trónfosztásának napja csak a Schwechati csatában harcolt

ben már nem tudott tovább harcol- volt. Azok a tisztek, akik ezt köve- a császári haderő ellen, a további-
ni. A 30 magyar tábornok közül 15 tően szolgáltak, felségsértés bűn- akban adminisztratív beosztásokban

került a szövetségesek kezére. Közü- tettében voltak elmarasztalhatók. szolgált, illetve Pest városparancsno-

lük Görgei és a Pétervárad feladá- A bíróság itt is engedett némi „türel- kaként alkalma volt jó kapcsolatot

sáért amnesztiában részesített Kiss mi időt”. Gáspár Andrást, aki 1849. kiépíteni a hadifogoly osztrák tisz-
Pál kerülte el a hadbírósági eljárást. április 24-én köszönt le a hadtest- tekkel.
Két tábornok, Gaál Miklós és Pikéty parancsnokságról és kért betegsza-

Gusztáv csak hetekkel később jutott badságot, csupán fegyveres lázadás (kor)
a császári és királyi hatóságok kezére.
A szabadságharcban résztve-
vők elleni megtorlás gondolata már
1848 novembere óta foglalkoztatta

az osztrák hatóságokat. Az uralkodó
és Alfred zu Windisch-Grätz tábor-
nagy, a császári és királyi hadsereg
fővezére által kiadott kiáltványok és

rendeletek azonban főleg a magyar

politikai vezetést, az Országos Hon-

védelmi Bizottmány és az országgyű-

lés tagjait fenyegették súlyos retor-
ziókkal.
A vádlottaknál két határnapot vet-

tek figyelembe. Egyrészt 1848. ok-

tóber 3-át, tehát annak a királyi ma-
nifesztumnak a kibocsátását, amely

feloszlatta a magyar országgyűlést,
6 SZEMPONT